A bentlakásos gondozásban élő fiatalok a szolgáltatások és az eredmények társtermelői. Az ő szerepvállalásuk előmozdítása közvetlenül érinti őket. Ugyanez vonatkozik a szervezet jellemzőire is, amely számukra átmenetileg védő-, élet-, szocializációs és tanulási helyet jelent. A Creating Futures-ban ezért központi szerepük nélkülözhetetlen: mint "fiatal szakértők", illetve mint életviláguk és az otthonban vagy a bentlakásos csoportban zajló mindennapi élet szakértői.

A Creating Futures-ban a fiatalok fiatal szakértőként, azaz saját életviláguk és az otthon vagy a lakócsoport mindennapjainak szakértőiként vesznek részt. Mind a négy modul valamennyi tevékenységében önkéntes alapon vehetnek részt. Ez azt is jelenti, hogy tevékenységeket és eljárásokat javasolhatnak és hajthatnak végre, illetve visszajelzést és javaslatokat adhatnak az egész folyamatra és annak megszervezésére vonatkozóan.

A Creating Futures nem követi a részvétel idealizált képét. A részvételt nem "parancsolják", hanem lehetővé teszik. Mindenki maga döntheti el, hogy egy adott pillanatban miben és hogyan kíván részt venni - vagy nem részt venni -.

A részvételi modell a részvétel három lehetséges formáját mutatja be a Creating Futures-ban. Ezek a résztvevő vezetők és munkatársak számára is nyitottak. Mindhárom formában a részvétel 4-8. szintjelehetséges. A fiatal szakértők és a többi résztvevő mindig a legmagasabb részvételi szintet választhatják, amelyről közösen állapodhatnak meg.

Minden résztvevőt a tudományos vezetés bátorít és támogat a részvételben, és egymást is bátorítják és támogatják. Ez többek között magában foglalja a részvételről való folyamatos közös gondolkodást: hogyan kell és lehet konkrétan kinézni, hogyan működött, hol voltak a kihívások, mi bizonyult sikeresnek, mi volt a nyereség, mit lehetne kipróbálni stb.

A fiatalok részvétele lehetővé teszi számukra, hogy más fiatalokkal, munkatársakkal és vezetőkkel beszélgessenek a jövőre vonatkozó elképzeléseikről és a felelősségvállalásról, valamint, hogy különböző hasznos készségeket gyakoroljanak. Emellett fontos hozzájárulást nyújtanak az ifjúsági központ szervezeti és minőségi fejlődéséhez.

A vezetők, a munkatársak és a csoportvezetők minden nap együtt alakítják a mindennapi életet az ifjúsági otthonban vagy a lakócsoportban azáltal, hogy ott vannak és cselekszenek. Ezért a Creating Futures-ben gyakorlati közösségként (CoP) működnek együtt, olyan emberek közösségeként, akik "közös érdeklődéssel vagy lelkesedéssel foglalkoznak valamivel, amit csinálnak, és az ötletek rendszeres megosztásával megtanulják, hogyan csinálhatják azt jobban" (Wenger/Wenger 2015). Együtt konkretizálják projektjük céljait, megtervezik, megvalósítják, visszajelzést és tanácsot adnak egymásnak, és támogatják egymást. Különböző nézőpontjaik bevonása megnyitja a korábbi megoldásokon és magától értetődő tényeken túli látókört, és elősegíti az innovációk fejlődését. Ez különösen igaz akkor, ha egynél több szervezet vesz részt a Creating Futures projektben, és még inkább, ha a szervezetek különböző országokból származnak, mint a Svájc-Magyarország projektben.

A CoP fontos elemei a napi dinamikán kívüli személyes találkozók, amelyeken a közreműködőknek elegendő idejük van egymás megismerésére. Ezek lehetővé teszik számukra, hogy kialakítsák az egymástól való tanuláshoz szükséges bizalmi kapcsolatokat. Azt is lehetővé teszik a közreműködők számára, hogy nyugodtan gondolkodjanak közös projektjükről, nyíltan és szemtől szembe megvitassák azt, és nyugodt és kellemes légkörben kreatív ötleteket hozzanak létre egymással.

A tudományos vezetés a CoP szolgálatában vezeti az egyeztetett átfogó folyamatot, és támogatja együttműködésüket az ülések moderálásával és szervezésével, a kidolgozott dolgok elemzésével és további feldolgozásra való előkészítésével, a tudományos eredményekkel, a dokumentációval stb. Különösen azt biztosítja, hogy minden résztvevő jól érezze magát, és egyformán meghallgassák. Etienne Wenger, a Communities of Practice egyik legfontosabb "atyja", ezeket "tanulás közösségi terekként" („Social Learning Spaces”) jelöli meg, és követelményeket fogalmaz meg a moderátorok számára, vagy ahogy ő nevezi, a „Társadalmi Művészek” számára. (Wenger 2009)

A Creating Futures a fiatalok otthonait szervezetként értelmezi, ezzel összetett szociális (emberekből álló) rendszerekként, amelyek számos összefüggő kategóriából vagy szempontból állnak. Ezek a szempontok közvetlenül befolyásolhatják az önfejlesztés támogatását (például a munkatársak szociálpedagógiai tevékenysége) vagy közvetve (például a személyzet kiválasztása). Ennek megfelelően a Creating Futures egy szervezeti modellt követ (Rüegg-Stürm, 2003), amely bemutatja a szervezet különböző szempontjait. Az önfejlesztés támogatására irányuló tervezett innovációk minden szervezeti szempontot érinthetnek.

Innovációként értendő: „új kombináció és/vagy új konfiguráció társadalmi gyakorlatokban bizonyos tevékenységi területeken vagy szociális kontextusokban [...] azzal a céllal, hogy a szükségleteket és problémákat jobban kielégítse vagy megoldja, mint ahogy azt a meglévő gyakorlatok alapján lehetne”. (Howaldt/Domanski/Kaletka 2016, 27. oldal)

A Creating Futures minden moduljában a szervezeti modellt arra használják, hogy a résztvevőknek tevékenységük során megmutassa, mely szempontokkal foglalkoznak, és melyeket - esetleg szintén lényeges - szempontokat nem vettek még figyelembe. Ez a holisztikus és ugyanakkor strukturált szemlélet a svájci-magyar projektben bevált, nem utolsósorban azért, mert a résztvevőknek lehetővé tette, hogy érzékeljék a korábbi "vakfoltokat".

A szervezeti elmélet hátterében is a Creating Futures abból indul ki, hogy minden szervezet sajátos jellemzőkkel rendelkezik, és sajátos, változó helyzetben találja magát. Ezért a cél nem egy univerzális recept, hanem az, hogy minden résztvevő szervezet a saját útját járja, és megtalálja a saját megoldásait - a Creating Futures keretein belül és a CoP-ban folytatott eszmecsere által inspirálva.

A modulok és a munkamódszerek is a szervezetfejlesztés alapvető folyamatait követik (Glasl/Kalcher/Piber 2017). "Az érintettekből résztvevőkké válás" mottóval rámutatnak arra, hogy a szervezetfejlesztés sikeréhez és fenntarthatóságához minden érintett részvételére szükség van. Ez teljes mértékben megfelel a CoP Svájc-Magyarország fiatal szakértőinek érdekeinek, akik már a kezdetektől fogva a "valódi változást" követelték legfontosabb szempontként.

A Creating Futures-ban az önállóvá válás alatt olyan képességek, ismeretek, készségek és egyéb jellemzők megszerzését vagy megerősítését értjük, amelyek lehetővé teszik a megfelelő cselekvést a feladatokkal vagy kihívásokkal való megbirkózásban. A hangsúly a fiatalok képessé tételén van: azon képességükön, hogy saját kezükbe vegyék az életüket, és hogy kialakítsák és megvalósítsák saját elképzeléseiket a jövőről. Ugyanakkor az olyan munkatársak és vezetők képessé tételére is összpontosít, akiknek szakmai és vezetői tevékenysége hozzájárul a fiatalok képessé tételéhez, és így az egész szervezetre, amelynek kapacitása a képessé tétel előmozdítására növekszik.

A Creating Futures kezdetben arra irányul, hogy a közreműködők nemcsak explicit (azaz tudatos), hanem implicit (azaz nem tudatos) tudását is láthatóvá és ezáltal feldolgozhatóvá és használhatóvá tegye. Különösen a fiatalokat szokták inkább "tanulóként", mint "tudáshordozóként" kezelni. Ezért különböző módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy minden résztvevő tudatosíthassa és kifejezhesse saját tudását, beleértve a kreatív módszereket (pl. rajzok) vagy a kvalitatív társadalomkutatási módszereket (pl. fókuszcsoportos beszélgetések).

A Creating Futures továbbá lehetővé teszi és ösztönzi a "példa általi tanulást" (pl. saját felelősségvállalás, szervezet vagy egyéni tevékenységek), valamint a "kipróbálás általi tanulást" (pl. az innovációk vagy a társult partnerségben való együttműködés kipróbálása). A tanulás harmadik formája a "reflexió általi tanulás". A Creating Futures projekt során a tudományos vezetés a résztvevőkkel együtt folyamatosan értékeli a folyamatokat, elemzi a kidolgozottakat, és azokat - pl. jelentések formájában - a CoP rendelkezésére bocsátja az együttműködés és a tevékenységek továbbfejlesztésének vagy a következő lépések tervezésének alapjaként. A rendszeres reflexiók a tervezés, a végrehajtás, az értékelés/reflexió és a továbbfejlesztés ciklusával megfelelnek a folyamatos fejlesztési folyamatnak (KVP; vagy Deming-kör vagy Kaizen), amely a minőségfejlesztés és minőségbiztosítás valamennyi általános megközelítésének alapja.

Végül, de nem utolsósorban, a fentiekben leírtak szerint a CoP önmagában is az "együttműködő tanulás tere". A modulokon való munka lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy megerősítsék kompetenciáikat és gyakorolják az olyan készségeket, mint az elemzés, az értékelés, a megoldások kidolgozása vagy a részvétel. Az aktív részvétel és a konkrét eredmények lehetőséget nyújtanak a résztvevőknek arra is, hogy önhatékonyságot érezzenek és erőt merítsenek belőle.